Category: Old Poetry
(detail) A rántotta tökéletes sárga íve elegánsan helyezkedett el a tányéron. Levente ráérősen nyúlt az evőeszközökhöz, mint aki nem olyan farkaséhes, mint ahogy a bisztróba lépés előtt vallotta….
Az elhanyagolt, nagyra nőtt bokrok között Gondolataimba mélyedve közeledtem, Amikor a szemem sarkából ismerőst láttam Elhaladni, mintha sírt volna és cigaretta volt a kezében. Nem találkoztunk rég, közvetlen…
Nem tudsz figyelni senkire, Önmagadon kívül, Nem fér el benned a részvét, Empátia, Ítélkezel gyakran, Mint egy kegyetlen, gonosz Isten. Ünneprontó vagy, mikor rákiálltasz Nyolc éves fiadra, látod…
A részletek megfigyelése ami közös. egy kéz, ami hozzáér egy combhoz sokféleképpen érhet hozzá egy kéz egy combhoz, a vadság és szenvedély ami közös. Hibáinkban is osztozunk, mert…
A vas mosogatókagyló könyörtelensége összevegyül az óra ketyegésével a falon. Körbejárom a teret, ami csak az enyém, nem lépsz már bele, folyondár lepi be a múltat. Autók zúgása…
a csupasz valóság ásít porlepte ablakon át közönnyel elhasal a tudat a szomszéd néni hazacammog a szatyraival kutyát sétáltat egy másik a csupasz valóság sebhely ikertornyai a vágynak…
Zsákmányállat vagyok a bőrömben kifordult szemekkel tekintek elmúlásomra öblítőillatú keményített párnán talál a halál délutáni órában ránctalanított állapotban. Magányomból szavakat formálok lelépek a piacra az önként vállalt zárkámból…
egy férfira emlékszem, aki úszni tanított a medencében mutatta, hogyan emeljük a kart, veszünk levegőt, kicsi volt rá az úszószemüvegem, és a fotó, amit később Athénból csatolt, napsugarakat…
a kétely belemarja magát a bőrünkbe, otthagyja fognyomát a múlt a kérdőmondatainkon, amik visszaásítanak a falakról, három éve nem beszélünk már, nem veszekszünk, nem írunk smst, nem írunk…