egy férfira emlékszem, aki úszni tanított a medencében mutatta, hogyan emeljük a kart, veszünk levegőt, kicsi volt rá az úszószemüvegem, és a fotó, amit később Athénból csatolt, napsugarakat…

a kétely belemarja magát a bőrünkbe, otthagyja fognyomát a múlt a kérdőmondatainkon, amik visszaásítanak a falakról, három éve nem beszélünk már, nem veszekszünk, nem írunk smst, nem írunk…