Page 2 of 3
A vas mosogatókagyló könyörtelensége összevegyül az óra ketyegésével a falon. Körbejárom a teret, ami csak az enyém, nem lépsz már bele, folyondár lepi be a múltat. Autók zúgása…
a csupasz valóság ásít porlepte ablakon át közönnyel elhasal a tudat a szomszéd néni hazacammog a szatyraival kutyát sétáltat egy másik a csupasz valóság sebhely ikertornyai a vágynak…
Zsákmányállat vagyok a bőrömben kifordult szemekkel tekintek elmúlásomra öblítőillatú keményített párnán talál a halál délutáni órában ránctalanított állapotban. Magányomból szavakat formálok lelépek a piacra az önként vállalt zárkámból…